Egy kartondobozba zárva, hajnalban tette le öt alig néhány hetes kölyökkutyáját egy ismeretlen nő a karcagi menhely kapuja elé, majd egyszerűen elsétált a helyszínről. A Kóbor Szívek Állatmentő Alapítvány gondozói a telepre érkezve szembesültek a magukra hagyott állatokkal, akiket az élősködők hada már a vérszegénységig gyötört. A Szol24 megkereste a karcagi állatvédőket, akik részletesen beszámoltak a mentés körülményeiről, az elkövető személyleírásáról, a karantén kihívásairól és a térségben még mindig uralkodó felelőtlen gazdálkodói magatartásról is.
A Büntető Törvénykönyv értelmében egyébként a gerinces állat elhagyása bűncselekménynek, állatkínzásnak minősül, ennek ellenére a menhelyek kapujában hagyott kartondobozok szinte mindennapos jelenséggé váltak az Alföldön.
Karcagon múlt péntek hajnalban ismét megismétlődött a forgatókönyv: öt védtelen, apró kölyköt raktak ki a kapu elé egy dobozban.
Szomorú, de egyáltalán nem szokatlan jelenség, hogy a felelőtlen gazdák egyszerűen magukra hagyják az állatokat
A Kóbor Szívek Állatmentő Alapítvány hírportálunk megkeresésére felidézte az eset részleteit:
Az öt, körülbelül öt hetes kölyökkutyát hajnalban tették ki. Elmondások és a helyszínen tapasztaltak alapján egy vörös hajú, rózsa mintás kék-pink tréning ruhát viselő nő hagyta őket magukra, majd fütyörészve távozott, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Felmerült bennünk annak a lehetősége is, hogy nem ez volt az első hasonló eset.
A kölykök fizikai állapota azonnali beavatkozást követelt a helyszínen. Bár az éhezéstől az anyjuk eddig megóvta őket, a paraziták súlyos károkat okoztak a fiatal szervezetekben.
A kiskutyák rendkívül bolhás állapotban kerültek hozzánk, és a vérveszteség miatt vérszegénységben szenvedtek. A bennük található nagyszámú bolha jelentős mennyiségű vért szívhatott el tőlük. Emellett nagy mennyiségű bélférget is találtak náluk. Kifejezetten alultápláltnak nem mondanánk őket, de ebben valószínűleg nagy szerepe lehetett annak is, hogy az anyakutya még ellátta őket. Sokat gondolunk rá, vajon hol lehet most, és milyen állapotban van a kölykei nélkül, esetleg maga is parazitákkal küzdve.
A karcagi menhely az egész térséghez hasonlóan teltházzal küzd, így az oltatlan, immunvédelem nélküli kölykök biztonságos elhelyezése komoly logisztikai feladványt jelentett a csapatnak:
A kölykök elkülönítését jelenleg az irodánk egyik konténerében oldjuk meg, mivel ez volt az egyetlen olyan üres helyünk, ahol biztonságos körülmények között meg tudjuk oldani a karantént. Az előttünk álló napok és hetek sajnos feszültek lesznek, hiszen ilyen esetekben fennáll a különböző fertőző betegségek – köztük a parvovírus – lappangásának veszélye is, amelyek egy ilyen fiatal kölyök számára akár halálos kimenetelűek lehetnek.
A szakemberek hozzáteszik: jelenleg a kiskutyák stabilak, hamarosan felvehetik az első védőoltásukat, és a hatalmas közösségi érdeklődésnek köszönhetően valamennyiüknek körvonalazódik az örökbefogadója. Ugyanakkor a kezelési költségek, a speciális tápszerek, a féreghajtók és a vakcinák jelentős anyagi megterhelést jelentenek a szervezetnek, amelynek fedezéséhez a lakosság támogatására szorulnak.
Az állatvédők határozottan cáfolják azt az elterjedt népi tévhitet, amely szerint a szuka kutyának legalább egyszer fialnia kell az életben: ennek semmilyen állatorvosi vagy biológiai alapja nincs, csupán felesleges és kiszolgáltatott szaporulatokhoz vezet. Az alapítvány tapasztalatai szerint a felkínált lakossági ivartalanítási programok ellenére sok gazda továbbra is a felelősség elhárítását választja.
A lakossági ivartalanítás sajnos nem indult be olyan mértékben, ahogyan szerettük volna. Éppen azoknál a kutya- és macskatartóknál lenne különösen fontos az ivartalanítás, akiknél fennáll a nem kívánt szaporulat veszélye, mégis sokan különböző okokra hivatkozva elutasítják a lehetőséget. Gyakori indok például, hogy a tulajdonos nem tudja megoldani az állat eljuttatását az állatorvoshoz, illetve a műtétet követő lábadozási időszakban sem tudja megfelelően elhelyezni és ellátni az állatot. A műtéti seb védelme és az utókezelés valóban odafigyelést igényel, ezt azonban sok esetben nem vállalják a tulajdonosok.
A karcagi menhely munkatársai zárszóként a megelőzés mindent felülíró fontosságáról beszéltek:
Meggyőződésünk, hogy már évi két alom – akár 12–20 kölyök – sorsát is meg lehetne előzni mindössze 12–14 napnyi odafigyeléssel, ha a megfelelő állatok ivartalanítása megtörténne. Ezek az állatok így nem kényszerülnek szenvedésre, nem pusztulnak el kínok között, és nem kerülnének túlzsúfolt menhelyekre vagy gyepmesteri telepekre. Mi továbbra is mindent megteszünk azért, hogy a hozzánk kerülő állatok megkapják a szükséges ellátást és esélyt egy jobb életre.
Kép: Kóbor Szívek Állatmentő Alapítvány FB (pillanatkép)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
